Lengyel Menyhért
Lengyel Menyhért | |
![]() | |
Született | Lebovics Menyhért 1880. január 12.[1][2][3][4][5] Balmazújváros |
Elhunyt | 1974. október 23. (94 évesen)[1][2][3][4][5] Budapest[6] |
Állampolgársága | magyar[7] |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-25) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Menyhért témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lengyel Menyhért, születési nevén Lebovics Menyhért (Balmazújváros, 1880. január 12.[8] – Budapest, 1974. október 23.) író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró, a Belvárosi Színház társigazgatója (1929–1930).
Élete és munkássága[szerkesztés]
Balmazújváros Híreshát (más néven: Rolaháza) nevű pusztáján született Lebovics Bernát és Klein Rézi (1858–1945)[9] fiaként, a középiskolát Miskolcon végezte el.[10]
Irodalmi pályafutását újságíróként kezdte, Kassán, majd Budapesten dolgozott.[11] 1907-ben jelentkezett színpadi szerzőként: a Thália Társaság mutatta be A nagy fejedelem c. színművét. A hálás utókor című drámáját 1908-ban a Nemzeti Színház mutatta be, ezt a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal tüntette ki. 1909-ben megjelent Taifun c. színdarabja világsiker lett. Publikált a kor legjelentősebb magyar irodalmi folyóiratában, a Nyugatban is.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Lengyel_Menyh%C3%A9rt_szobra.jpg/220px-Lengyel_Menyh%C3%A9rt_szobra.jpg)
Az első világháború idején (1914–1918) Az Est című lap megbízásából Svájcban dolgozott, onnan küldte háborúellenes cikkeit, publikációit, amelyeket német és francia lapok is átvettek. Ezek az írások Egyszerű gondolatok címmel 1918-ban kötetben is megjelentek. 1916-ban írta meg A csodálatos mandarin c. "pantomim-mesét" (az író saját megfogalmazása), amelyből Bartók Béla világhírűvé lett táncjátéka született.[12] A háború után hosszabb utazást tett az Egyesült Államokban, ott szerzett tapasztalatait Amerikai Napló című kötetében adta közre (1922). Az 1920-as években a színház mellett a filmmel is aktívan foglalkozott, egy ideig a berlini May-Film dramaturgja volt. 1929–1930-ban Karinthy Frigyes mellett a Belvárosi Színház társigazgatójaként dolgozott.[13] 1931-ben a Pesti Napló számára Londonból küldte tudósításait.
1937-ben költözött át az USA-ba, Hollywoodba, forgatókönyvírónak. Számos filmje világsiker lett és néhány ma is szerepel a mozik és tévécsatornák műsorán (pl. a Ninocska, amelynek a főszerepét Greta Garbo játszotta, és amelyet 1942-ben Oscar-díjra is jelöltek, vagy a Lenni vagy nem lenni). (A Ninocska alapján készült Cole Porter Silk Stockings – Selyemharisnya – c. musicalje is, amelynek filmváltozatát 1957-ben mutattak be.)
1960 végén azonban ismét Európában, nevezetesen Olaszországban, Rómában telepedett le. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki.[14]
1956 után többször hazatért látogatóba, 1974-ben végleg haza akart települni, de hazaérkezését követően röviddel Budapesten, 94 éves korában elhunyt. Egész életén át vezetett naplóját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Szülővárosában, Balmazújvárosban a városi könyvtár 2004-ben a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet vette fel.[15]
Magánélete[szerkesztés]
Házastársa Gerő Lídia, Gerő Károly színműíró leánya volt, akivel 1917. január 25-én Budapesten kötött házasságot.[16]
Fia, Lengyel Tamás szintén író volt. Németországban telepedett le és ott Thomas C. Lengyel néven főleg újságokban, folyóiratokban publikálta novelláit, tárcáit. Pao-Pei, kleine Kostbarkeit. Mein chinesisches Töchterchen című könyve 1972-ben jelent meg.[17]
Főbb színpadi művei[szerkesztés]
- A titkos drámaíró. Monológ; Singer és Wolfner, Bp., 1901 (Monológok. Víg és komoly magánjelenetek)
- A nagy fejedelem (1907)
- A hálás utókor. Színjáték; Franklin, Bp., 1908
- Falusi idill (1908)
- Taifun (1909)
- A szűz (1909, Hatvany Lajossal)
- Az árny (1910)
- A próféta (1911)
- A cárnő (1912, Bíró Lajossal)
- Róza néni (1913)
- Biró Lajos–Lengyel Menyhért: A cárnő. Színmű; Singer és Woflner, Bp., 1913 (Bíró Lajos munkái)
- A vendégek (1914, Bródy Sándorral)
- A táncosnő (1915)
- A csodálatos mandarin (pantomim) (1916)
- Az igazi hős (1917)
- Vera (1917)
- Lengyel Menyhért színművei; Athenaeum, Bp., 1918
- Seherezádé (1918)
- Chalotte kisasszony (1918)
- Sancho Panza királysága. Vígjáték; Athenaeum, Bp., 1919
- Néva parti estély (1919)
- Caruso contra Ramses (1922)
- Mister Rong (1923)
- Antonia (1924)
- A waterlooi csata (1924)
- Mária. Színmű; Athenaeum, Bp., 1926
- Seybold (1926)
- A postáskisasszony (1927)
- Tihamér (1928)
- Lengyel Menyhért színművei. 1. A postáskisasszony; Lantos, Bp., 1928
- A kínai lány (1929)
- Földnélküly János (1929, Karinthy Frigyessel)
- Vendégszereplés (1931)
- Angyal (1931)
- Pintyőke (1931)
- Evangeline (1932, Bíró Lajossal)
- A feltaláló (1934)
- Színművek; Révai, Bp., 1934
- Királyi vér (1935)
- Ninocska (1937)
- Lady Chatterley szeretője (1940)
- Különleges nap (1944, Phyllis Parkerrel)
- Kean és Aldridge (1948-1954)
- Jámbor lelkek külföldön (1950)
- Bölcs Náthán (1953)
- Dráma a vadászaton (1961)
- Lábán leányai (1963)
- Taifun; előszó Hubay Miklós; Magvető, Bp., 1984
- Bartók Béla–Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin. Pantomim. Opus 19; előszó ifj. Bartók Béla, tan. Bónis Ferenc; Tevan–Magyar Bibliofil Társaság, Békéscsaba–Bp., 1993
Fontosabb film-forgatókönyvei[szerkesztés]
- Tiltott paradicsom (Forbidden Paradise) (1924) – R.: Ernst Lubitsch
- Nagy Katalin, a cárnő (Catharine the Great) (1934) – R.: Paul Czinner, Fsz.: Elisabeth Bergner
- Helyet az öregeknek (1934, Cziffra Gézával és Stella Adorjánnal Siegfried Geyer és Bús Fekete László színdarabjából)
- Egy frakk története (Tales of Manhattan) (1934, Vadnay Lászlóval és Fodor Lászlóval) – R.: Julien Duvivier, Fsz.: Charles Laughton, Paul Robeson
- Karaván (Caravan) (1934) – R.: Erich Carr, Fsz.: Charles Boyer, Loretta Young
- Rembrandt (1934) – Fsz.: Charles Laughton
- A cár és a muzsikus (The Tzar and the Musician) (1935) – Fsz.: Arthur Richmann
- Hotel Imperial (1935, Bíró Lajossal) – R.: Otto Preminger
- Angyal (Angel) (1937) – R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Marlene Dietrich
- Ninocska (Ninotchka) (1939) – R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Greta Garbo
- Lenni vagy nem lenni (To Be or Not to Be) (1942) – R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Carole Lombard
- Dicsőség napjai (Days of Glory) (1944) – R.: Casey Robinson, Fsz.: Gregory Peck
- Királyi botrány (Royal Scandal) (1945) – R.: Otto Preminger
- Selyemharisnya (Silk Stockings) (1957, a Ninocska film-musical változata) – Fsz.: Fred Astaire, Cyd Charisse
Regények, elbeszélések, cikkek[szerkesztés]
- Lengyel Menyhért–Török Jenő: Egy kis panzióból; Molnárok Lapja Ny., Bp., 1906
- Egyszerű gondolatok; Pallas Ny., Bp., 1918
- Amerikai napló; Athenaeum, Bp., 1922
- A boldog város. Regény; Athenaeum, Bp., 1931
- Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek; szerk., előszó, jegyz., névmutató Vinkó József; Gondolat, Bp., 1987
- Életem könyve. Naplók, életrajzi töredékek; szerk., előszó, jegyz., névmutató Vinkó József; 2. jav. kiad.; Gondolat, Bp., 1988
Műveinek és a róla megjelent írásoknak részletes jegyzéke[szerkesztés]
- Kun Józsefné: Lengyel Menyhért. Személyi bibliográfia (1880-1974). Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Balmazújváros, 2004
Jegyzet[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ LIBRIS, 2012. október 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Születési bejegyzése a balmazújvárosi izraelita hitközség születési akv. 2/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Lengyel (Lebovics) Bernátné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 18/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Király István: Balmazújvárosi krónika. Balmazújváros, 1998
- ↑ Lengyel Menyhért: Életem könyve (szerk.: Vinkó József). Gondolat, Budapest, 1987. ISBN 963-281-862-8
- ↑ Bartók Béla - Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin. Magyar Bibliofil Társaság/Tevan Kiadó, 1990. ISBN 963 7900 489 TE 047
- ↑ Magyar színháztörténet. Intézménytörténet. A Belvárosi Színház. [2016. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 29.)
- ↑ Vajda György Mihály és Szántó Judit (szerk.). Színházi kalauz, II. köt. 4. kiad.. Gondolat, 1981, 442. o.
- ↑ A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár története. [2008. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 27/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Antikvár könyvek
További információk[szerkesztés]
- Magyar Életrajzi Lexikon
- Magyar Zsidó Lexikon Archiválva 2020. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 100 éves a Nyugat – Lengyel Menyhért
- Lengyel Menyhért az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Vinkó József: Egy drámaíró vallomásai. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
- Lengyel Menyhért: Életem könyve (részletek). [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)
- May-Film (németül)
- Ninotchka/Ninocska (angolul)
- Köves Gábor: Hollywoodi kapcsolat. Magyar Narancs, é.n. Archiválva 2011. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Lengyel Menyhért a PORT.hu-n (magyarul)
- Lengyel Menyhért – Balmazújváros honlapja
- A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár története
- Élet és Irodalom, Tóbiás Áron: Megmentett hangszalagok – Lengyel Menyhért Archiválva 2008. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar írók
- Magyar drámaírók
- Magyar forgatókönyvírók
- Balmazújvárosiak
- Amerikai forgatókönyvírók
- Zsidó származású magyarok
- Családi nevüket magyarosított személyek
- 1880-ban született személyek
- 1974-ben elhunyt személyek
- Színigazgatók
- A nemzetiszocializmus miatt emigrált magyarok
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek